A gyógyulás, a szabadság és a függetlenség útjáról:

Az egység és szabadság készen van minden emberben. Ott rejtőzik benned, tán eltakarva a félelmek szőtte fátyollal.

Egészséget és szabadságot senki nem adhat, sem pénzért, sem szívességből.
  • A gyógyító feladata, hogy segítsen meglátni hibás működéseid,
  • a Te feladatod elvállalni ezt.
  • A gyógyító feladata kiemelni téged a bűntudat mocsarából,
  • a Te felelősséged a változtatás cselekvése.

  ... ilyen módon készen állsz a segítség befogadására, készen állsz a gyógyulásra.

Átléptünk a régi világból az újba, a túlélő ösztön teremtésrendjéből, a tudatos létbe. Mostantól a hétköznapi ember tudása lesz a spiritualitás, a kozmikus törvények ismerete, és belátása. Ma már a tudomány fejlődése is bizonyítékokat állít az ősi szakrális erők láthatatlan, köznapi értelemben nem érzékelhető jelenlétére, mely az emberiség evolúciójában új kaput nyitott, ideje átkelni rajta.

A felemelkedés a hétköznapi ember számára is elérhető, hiszen nem a teljes tökéletességről szól, hanem arról, hogy meglássuk és elfogadjuk önmagunkat. A tudat alatt  bennünk élő szakrális egyéniség középpontjára ható bevilágítás hatása, valamilyen hiedelem előhívása az első lépés az egyéniségünk elfogadására. Bármi romboló erőt is találjon az ember önmagában, bizonyos lehet abban, hogy tudatosan szolgálatba fogható önmaga és a világ épüléséért.

E szolgálat során tapasztalható meg a felemelkedés, mely során mindenki átélheti, miként kommunikál az univerzummal. A felemelkedés részvételt jelent valami olyanban, amiről sokan úgy gondolkoznak odafenn van.

Baleseteink, betegségeink, fájdalmas életeseményeink hatására bizonyos életterületeken elakadnak energiáink, bűntudat alakulhat ki, személyiségünk bizonyos rétegei elkülönülnek és tudat alatt kezdik felemészeteni az energiáinkat. Bajba jutott aspektusaink előhívása kimozdíthat megrekedt állapotainkból.
A folyamat során feladatok és megrendítő kihívások elé nézünk, ám ezek megoldása igazi felszabadulást hoz.


Valójában nem emelkedünk sehová, csupán oda gondoljuk magunkat ahol vagyunk, s ezek szerint alakítjuk szokásainkat cselekedeteinket, új dimenziókat nyitva ezzel életünkbe.


Legbelül őrizzük a kódot. A tervet arról, amit képesek vagyunk teremteni. A hétköznapi ember számára ez a kód láthatatlan, mint ahogyan láthatatlan számára az a folyamat, ahogyan letér az előre megálmodott szabad és független pályáról, így egyre inkább elveszíti a kapcsolatot önmagával.

Mindenkinek megadatik a lehetőség látni ha figyel, hiszen észreveheti, hogy élete a másokkal kötött alkuk sorozatában tengődik. Talán sokaknak úgy tűnik, hogy nincs szabad akarat. Van aki mégis megtapasztalná. Van aki ezt választja. Van aki felemelkedik. Van aki megreked egy időre.


Mindenkivel az történik, amit elhisz. Mindenkiben vibrál valami, amikor  a szabadságra gondol. Bárki fölteheti  magának a kérdést.


    -Valóban így akarom? 
Szeretettel: Kopcsó Andi Heka